Június 28-án szerdán a városligeti Millenium Házában rendezték meg a III. Magyar Ipari Célgép Nagydíj Díjátadó rendezvényét, a Gépész Szalont. Az ország legnagyobb gépipari szakmai versenyére 114 pályázat érkezett be, a zsűrinek pedig nem volt egyszerű dolga, ugyanis ebben az évben látványosan emelkedett a nevezett célgépek minősége. Az Év Célgépe díjat 7 kategóriában osztották ki és kiemelték az év ötletét és az év öko-célgépét is. A közönségdíjat pedig XXX nyerte. A kristálytrófeákat egy 10 állomásos trófeaasztalról robot kézbesítette a díjazottaknak.
Minden gépgyártó számára óriási lehetőséget tartogatott a III. Magyar Ipari Célgép Nagydíj arra, hogy széles körben megmutassa a rátermettségét, az innovációit, a gépeit, és végül a díjkiosztó eseményen személyesen is bemutatkozzon az ipari látogatóknak, a piacnak, mintegy 300 szakember előtt.
Sipos Sándor, a Nagydíj ötletgazdája, a Chemplex Kft. tulajdonosa elmondta, hitvallásuk, hogy érdemes megtalálni és kiemelni a célgépgyártás legjobb szakembereit, alkotóműhelyeit. Nem az alapján kell eldőlnie, hogy mi a jó, mi a legjobb, hogy olcsó vagy drága, kicsi vagy nagy, hanem hogy mennyi és milyen minőségű mérnöki lelemény van egy-egy alkotás mögött.
„Szükségét éreztük annak, hogy a célgép piacon annyira nagyra nyissuk az ajtót, amin a lehető legtöbben beférnek, hogy mindenki kapjon lehetőséget a megmérettetésre és a láthatóvá válásra. Bízom abban, hogy minden Nagydíjjal egyre közelebb kerülünk a fenti célok maradéktalan megvalósulásához és június 28. még sokáig a gépész szakma méltó ünnepe lehet. A Gépész Szalon az a hely, ahol magas pódiumra emeljük azt a mérnöki leleményt, ami elsősorban a műszaki ember, a gépészként gondolkodó kreatív ember sajátja, és amire nemcsak napjainkban, hanem a jövőben is egyre nagyobb szükség lesz” – fogalmazott a vegyipari technológiák szakértője.
Dr. Bárdos Krisztina, a Gépipari Tudományos Egyesület ügyvezető igazgatója elmondta, a célgépgyártók szegmense különös jelentőséggel bír nemcsak a gépipar, hanem az azokkal támogatott számos más iparág fejlődésében, rugalmas alkalmazkodásában.
„Az utóbbi években a válságok sora és kiszámíthatatlanság jellemzi az egyes iparágakat, ami különösen igaz az importra erősen támaszkodó gépipar esetében. A Magyar Ipari Célgép Nagydíj és az azt megelőző megmérettetés különös jelentőséggel bír egyrészt hagyományteremtő jellege, másrészt ennek a szegmensnek a rugalmas gyártásban és ezáltal a termelési láncok alkalmazkodásában betöltött szerepe miatt. A verseny, mindamellett, hogy a kiváló és igen különleges mérnöki teljesítményeket ismeri el, egyben lehetőség is a résztvevőknek annak bemutatására, hogy megoldásaikkal hogyan veszik figyelembe az energiahatékonyságot, a zöld gyártást és a rugalmas ellátási láncokat előmozdító technológiákat. Ezek a tényezők elengedhetetlenek a fenntartható és versenyképes gépipari szektor fejlődéséhez. Célgépek nélkül nincsen alkalmazkodó és válságálló ellátási lánc” – nyilatkozott.
Dr. Takács János prof. emeritus, BME KJK Gépjárműtechnológia Tanszék, a Gépipari Tudományos Egyesület elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy az IPAR 4.0 eredményezte a számítógépes rendszerek és hálózataik kiépítését és rohamos elterjedését, a robotok mind szélesebb körű felhasználását, majd az emberrel együttműködésre kész COBOT-ok integrációját. Ennek a fejlődési folyamatnak a sokrétűsége tükröződött vissza az idei évben beérkezett pályázatokban, ami felhívja arra is a figyelmet, hogy az informatika, a modern irányítási elméletek, a hagyományosan emberi munkát megkönnyítő gépek új meghatározásokat követelnek. A modern számítógépek is gépek, a szoftver- és hardverfejlesztők is beléptek az ipari célgépeket előállítók táborába, sőt inter- és multi-diszciplináris kapcsolatokkal, biológiai-, vegyi-, élelmiszeripari, mezőgazdasági-, vízgazdálkodási hálózatokban dolgozó, vagy arra is képes rendszerek (CÉLGÉPEK) kerültek a pályázatok közé.
„A pályaművek sokasága és sokszínűsége lenyűgöző. A hazai alkotó értelmiség a vállalkozókkal karöltve a nemzetközi piacokon is értékesíthető berendezésekkel, termékekkel, célgépekkel tudja elismertetni magát. Ennek a gondolkodó, alkotó, tervező gárdának méltó elismerése a meghirdetett pályázat egyik legfontosabb üzenete” – mondta.
Az idei versenyre 86 gépgyártó összesen 114 pályaművel nevezett 7 kategóriában. Metál Attila zsűrielnök, a GTE Konstrukciós Szakosztályának titkára, a Knorr-Bremse Vasúti Jármű Rendszerek Budapest kutatás-fejlesztési részlegvezetője elmondta, a műszaki tudományok professzoraiból és az ipar szakembereiből álló zsűri egy előre meghatározott szempontrendszer szerint pontozott.
„Megvizsgáltuk, hogy milyen ipari igény indukálta a célgép kifejlesztését, milyen problémára ad választ a konstrukció, milyen színvonalú innovációt képvisel, milyen gazdasági előnyökkel jár, figyelembe vették-e a tervezők az üzemeltethetőség, karbantarthatóság, fenntarthatóság, digitalizáció szempontjait, mennyire volt korszerű a tervezői munka. Ezeket kiértékelve, összegezve, súlyozva hozta meg döntését a zsűri a nyerteseket illetően” – jelentette ki.
Farkas László, az elbírálásban résztvevő Hafner Pneumatika regionális üzletfejlesztője arról beszélt, a legegyszerűbb, pár alkatrészből álló géptől kezdve a bonyolultabb, több tízezer elemből álló gyártósorig mindennel találkoztak.
„A maga kategóriájában mind-mind kiemelkedő, ötletes és innovatív pályázat volt. Egyre több olyan célgépet is láttunk, amelynek a tervezés során már a formavilágára is odafigyelt a konstruktőre és az esztétikus megjelenést társították a hatékony működéssel. Az iparban inkább az utóbbi szokott lényeges lenni, de jó látni, hogy ilyen irányba is van fejlődés” – mutatott rá.
Konkoly Szabolcs, a Konkoly Electro Kft. ügyvezető igazgatója szintén arról számolt be, hogy a pályaművek nagyon vegyes képet mutattak nemcsak az iparági eltérés, hanem a műszaki színvonal és igényesség terén is. Az egyes értékelési döntések ebből fakadóan többszöri egyeztetést igényeltek. Mint mondta: ez a verseny ettől szép.
A kategóriagyőzteseket szerdán a budapesti Millenium Házában megrendezett Gépész Szalon záróeseményeként hirdették ki.
Greff Levente, a Mitsubishi Electric Europe műszaki támogató mérnöke – aki szintén részt vett a zsűrizésben – arról beszélt, nagyon sok potenciál rejlik mind a célgépeket tervező- és gyártó cégekben, mind pedig a rendszerintegrátori feladatokat ellátó vállalkozásokban. Fontos, hogy minél többen megismerjék őket, hiszen egyedi és hatékony megoldásokat tudnak biztosítani az egyszerűbb műszaki feladatoktól kezdve a komplexebb rendszerek fejlesztéséig, gyártósorok automatizálásáig.
A Bosch Rexroth mindig is elkötelezett volt a mérnöki kiválóság előmozdítása és a tehetséges mérnökök eredményeit bemutató kezdeményezések támogatása mellett, ezért döntöttek úgy, hogy a verseny mellé állnak. Orbán-Romhányi Attila, a cég vezető automatizálási tervezője leszögezte, szilárdan hisznek abban, hogy a mérnöki tehetségek elismerése és gondozása kulcsfontosságú az iparág egészének fejlődése szempontjából.
„A Magyar Ipari Célgép Díj támogatásával célunk, hogy hozzájáruljunk a magyar mérnöki ágazat fejlődéséhez és növekedéséhez. Ez a verseny platformként szolgál a kivételes mérnöki projektek és a mögöttük álló zseniális elmék felfedezésére és elismerésére. Lehetőségként tekintünk rá, hogy ne csak a kiemelkedő teljesítményeket ismerjük el, hanem a mérnökök jövő generációit is inspiráljuk” – fogalmazott.
Nadj István a CAD-Terv Mérnöki Kft. mérnökiroda vezetőjeként tudja, hogy az elismerés és a munkával kapcsolatos visszajelzés mindenki számára fontos.
„Támpontot ad, hogy miben érdemes tovább fejlődni, átsegít a nehéz időszakokon és jó érzés, ha másoknak is tetszik, amit csinálunk. A mérnökök számára pedig különösen fontos, hogy a kollégák mit gondolnak. A verseny kivételes lehetőség ebből a szempontból is. Az elismerésen túl kiváló lehetőség nyílik a kapcsolatépítésre, a közös elmélkedésre és inspirációk begyűjtésére a következő projektekhez” – mutatott rá.
Kardos Dániel, a versenyt szintén szponzoráló Linamar Hungary Zrt. értékesítési mérnöke pedig elmondta, az együttműködés és a folyamatos fejlődés hívei. Azt látják, hogy egyre nagyobb a munkaerőhiány, így a célgépekre is egyre nagyobb szükség van.