A projekt célja az, hogy az olyan autómata adagolású szilárd tüzelésű kazánok esetében ahol az elégetni kívánt tüzelőanyag nem az ideális konzisztenciájú és homogenitású, (-pl gally-, fa-, és ág-apríték-), hosszú távon képesek legyünk a kazán adagolórendszerének az egységeit –gondolok itt a dupla csigahajtásra, az egyfázisú váltakozóáramú motorra— megfelelő mechanikai állapotban tartani, ezáltal a kazán és a hajtómű élettartamát növelni. Nem beszélve arról a nagyon fontos kritériumról ami a tüzelés, folyamatosságára, megbízhatóságára, ezáltal a szükséges és folyamatos fűtésre utal.
A fő probléma az a gally, és ág aprítékkal, hogy a mérete, szemcsenagysága az esetek nagy részében nem homogén. Ezt úgy lehetne elérni, hogy csak egy fajta méretű, és fajtájú gallyat aprítunk, ami természetesen nem megoldható. Ami viszont az apríték tüzelés mellett szól, nagyon fontos, mert mind környezetvédelmi, mind klímavédelmi szempontból még nagyon sokáig a fenntartható energiafelhasználások közé tartozik, oly módon, hogy ha ügyesen csinálja az ember, bezárul a széndioxid körforgás. Tehát, ez a fajta tüzelési mód megújulóenergia hasznosításnak minősül.
Hogy hogyan zárul be a széndioxid körforgás?
Oly módon, hogy a leaprított és eltüzelt növényi maradvány olyan növények (fák, cserjék) ágai gallyai, amelyek nincsennek kiírtva, elpusztítva, hanem csak „surjázva” vannak, ami azt jelenti, hogy a kilógó, belógó, útban lévő gallyakat levágják, és ezeket aprítják fel. Ezek a növények, a következő nyári időszakban újból nagymértékű növekedésnek indulnak, és a növesztett levelek, fotoszintézisének köszönhetően, nagyjából pont azt a mennyiségű széndioxidot kötik le, ami a szóban forgó növények eltávolított gallyainak, ágainak elégetésekor keletkezik.
A nagy mértékben különböző szemcsenagyságú faapríték, nehezen kezelhető, nehezen alkalmazható automata adagolórendszerekben, mert sokszor előfordul a „be boltozódás”, és sokszor előfordul az a jelenség, hogy az adagolócsiga, és az adagolócső közé beszorul egy nagyobb darab apríték szemcse, ami az adagolás szükséges nyomatékát megnöveli olyannyira, hogy képes megszorulni, és megáll a motor tengelye, ami zárlathoz vezet, a tekercsek túlzott hőigénybevételével. Az is nagy probléma, hogy ha mégsem „fullad” le a motor, és forog, akkor a csigahajtás belső surlódását növeli meg oly módon, hogy az egymáson elmozduló alkatrészek (csiga-csigakerék) közül kiszorítja a kenőanyagot, ezáltal megszűnik a kenés, a teherbíró olajfilm, és túlzott lesz a kopás mértéke.
A szóban forgó rendszerrel, mindez megakadályozható, vagy legalább is minimálisra csökkenthető.
A lényeg az, hogy „szoruláskor” érvényesül a „hatás-ellenhatás” törvénye, és a villanymotor állórésze el akar fordulni a forgórész körül. Ezt egy erre a célra tervezett és elkészített forgó közbetéttel meg is engedjük, de csak egy bizonyos szögelfordulás erejéig. Az elfordulást egy húzó rugóval feszített karon keresztül tesszük lehetővé, úgy, hogy a rugó előfeszítést tudjuk állítani. Ha a megszorulás mértéke eléri azt az erőt (nyomatékot) amely már megnyújtja a rugókat, elindul az elfordulás, és egy axiális körhagyó el kezdi átbillenteni a jeladó mikrokapcsolót. Mihelyt átbillent a jeladó mikrokapcsoló, elindul az irányváltó program, mely a következő sorrendben történik.
1.Jeladás pillanatában megszünteti az egyfázisú motor áramellátását, így megáll a motor, és a rugó visszahúzza a motort az eredeti szöghelyzetébe.
2.Miután megszűnt az áramellátás, átbillenti a forgásirányváltó érintkezőjét
3.visszaadja a motor áramellátását
4.A beállított ideig ellenkező irányba forgatja az adagolórendszer hajtőműjét
5.Az idő letelte után megint leveszi a motor áramellátását
6.Visszabillenti eredeti forgásirányba a forgásirány váltó érintkezőjét
7.Visszaadja a motor áramellátását és minden folytatódik az eredeti forgásirányban.
Azért gondolom, hogy más ez a behordó rendszer mint a jelenleg piacon lévő rendszerek, mert ha létezik is ilyen rendszer, nagyon komoly összegért lehet megvásárolni.
Az általam kifejlesztett prototípus, minden meglévő adagolórendszerbe, utólag beépíthető.
Olyan alkatrészekből áll nagyrészt, melyet bármelyik kereskedelmi egységben meg lehet vásárolni, tehát korlátlanul csereszabatos.
Alapvetően a fenntarthatóság, és a környezetvédelem fontossága,(széndioxid körforgás), és a mezőgazdaságban keletkező növényi maradványok, de leginkább a fák fel nem használt gallyainak eredményes hasznosítása.